Dalok, amik már az új évben szólnak. Az új évhez. De még nem az új évből. Viszont azt mindenképpen elmondhatják magukról, hogy az elsők között voltak, ezzel is nyitottuk meg húsz tizenhetet, helloszia és hasonlók.

Chelsea Lankes Bulleetja konkrétan a tök első volt, kicsit hagytunk is a kísértésnek, az egyébként nagyon jól szituált, de azért alapvetően rágógumisabb elektropopnak (taylor swift hagyjuk már). Tavalyi dalról is van szó, reméljük, hogy rádiókészsége célba talált, ha nem, akkor fog a közeljövőben.

Egy biztos, évnyitónak tökéletes (persze nem csak annak) volt. Nagyon kellemes, danszos, nem akar túl sokat, nem is vállal, de amit ígér, azt messze menőkig teljesíti. És ez tökre rendben is van. Végigugrálós, mosolygós, fun, fülbemászó, amibe azért bele lehet habarodni. Ahogy a klipbe. Meg az ott táncoló amerikai énekesnőbe. HOT.

A legjobb férfi, női énekeseket, együtteseket, bollywoodi filmzenéket, és koreai pop slágereket is évértékelve tényleg már csak annyi feladatunk maradt vissza ebből a húsz tizenhatból, hogy azokat a dalokat, amik a legjobbak voltak szerintünk, na azokat most jól összeszedjük, sorba rendezzük, mielőtt koccintásra kerülne a sor.

Itt is vannak hát. Vagy százan. Különösebb pluszt nem is nagyon szeretnénk hozzájuk fűzni. A legtöbbről írtunk, beszámoltunk a blogon valamilyen formában, meg mégis a leglegeslegjobbak, you get it. Szóval csak hallgatni kell őket, válogatni belőlük, szemezgetni, ha úgy van. 2016 dala meg az ír énekestől, Edentől jött, ami a Sex lett. De említésre méltó Maggie Roggers Alaska c. folkpopja, vagy a dán trió, a Noréll Howlja. És akkor a Terror Jr-t meg a többieket nem is mondtuk, soroltuk fel, bocs nekik. 

Soha rosszabbat. Jövőre ugyanitt, ugyanennyit. Boldog új évet. 

Már egy ideje, hogy vannak nekünk ezek a koreai zenék, de egyszerűen még mindig baromi új az egész. Ilyen ismeretlen, olyan távoli, amit talán soha se fogunk igazán átlátni. Például hogy mi volt 10 éve, vagy ki kinek a kije, és miért az, ami. Esetleg hogyan alakult, azt miért nevezik egyáltalán annak. De tudjátok mit, talán nem is akarjuk tudni meg akarunk ennél jobban belemerülni. Csak hallgatni, mikor éppen, meg ahogyan az tetszik. Ha tetszik.

Mert nyilván azért sok mindenben így se értünk egyet, csúszik le, ahogy az egy koreainak, fannak tökre természetes. Erre jó példa ez az év végi lista is. Vannak persze közös halmazok, amikor adja magát a történet, és igazából a dallam tapad. Ott nincs kérdés. Viszont akad olyan is, ami nem jön át, miközben nekik alap az úgy. Persze nem vagyunk egyformák blablabla. 

Az viszont biztos, hogy soha ennyi kpop nem ment át, rajtunk keresztül, mint az idén. És azért maradt is meg bennünk, pókhálózott be minket. Ennek az eredménye lett a következő nem túl vékony évértékelő azokról, akiket a legjobban szerettünk, a legtöbbet hallgattunk vissza. Meg szerintünk a legjobbak is, főként kpop előadóktól, együttesektől, olykor sorozatzenékkel, néhol pedig már-már hiphop stílussal fűszerezve. 

Igaz, eddig a blog nem volt teleszórva ilyen és ehhez hasonló zenékkel, de ettől még nagyon éljük a nem nyugati hangokat és dallamokat. Talán azért is, mert azokban mindig van valami más, valami plusz, amitől sokszor érdekesebbek azoknál, amiket nap, mint nap hallunk. Akár a rádióból, akár az interneten.

A bollywoodi filmzenék pedig kábé a mindenkori legjobb filmzenék. Valljuk, hollywoodi produkció soha de soha nem fog hozzá foghatót, mérhetőt összematekozni egy soundtrack erejéig, mint amilyet néha az indiaiak tudnak zsigerből hozni.

Szerencsére, az idén is el voltunk látva jobbnál jobb filmbetét dalokkal, bár azt is látni kell, hogy közel sem ez volt bollywood ost aranyéve, mert annyira odatették volna magukat a maestrok. Készültek persze kimagaslóan jó albumok, mint a Fitoor, Ms Dhoni, Sultan, Zubaan, Dear Zindagi vagy éppen Baar Baar Dekho c. filmhez, de az évet egyértelműen, toronymagasan az Ae Dil Hai Mushkil  nyerte.

Az is 2016 legjobb filmzenei albuma, ami nélkül azért szegényebb lett volna a felhozatal. Mert tényleg ilyen az első számtól az utolsóig kiváló dalokkal megtűzdelt korong, ami ennyire egybe van, abból kevés van. Akadnak dalok, amik kitűnnek, de Pritam, a composer, ezt telibe találta, még szerencse, hogy a film közel sem hozta ugyanezt a színvonalat. De ezért is szeretjük bollywoodot, mert ha a képkockák nem teljesítenek, a vizuál megadja magát, akkor még mindig ott van a fülünk, amikkel le lehetünk kenyerezve. És olykor komolyan elég egy dal is.

Na most van belőle vagy 25, a legjobbak idénről. Szerintünk. Filmenként egy dalt választottunk ki, de akit érdekelne a hosszú lista (60+1 össz.), az azt is befűzheti. Kevésbé elvakultaknak, mazochistáknak viszont a rövid is megteszi. Legyen tánc. Ja és a tények. A Bulleya lett a legjobb bollywoodi dal 2016-ban, míg a személyes kedvencünk pedig az Aaj Saanu O Mileya volt.

3. HUNTAR (Anyway, Blindspot)

Azért egy nagyon picit irigyeltük azokat, akik az új fifa soundtrackről jöttek. Ott ismerték meg, találkoztak vele, vagy fedezték fel először maguknak az énekest. De másik oldalról meg örülünk neki, hogy ez megtörtént, történhetett, jobb később, mint soha. Ő Lewis Mokler a következő nagy dolog, dobás, aki a tavalyi képzeletbeli listán is ott szerepel, és az ideiről sem maradhatott ki. Megunhatatlan na, ez az r&b amolyan dreames-elektropop módra, pláne tőle, a dél-londoni aranyifjútól. Aki számunkra betöltötte azt az űrt, amit a The Kite String Tangle hagyott maga után, mert az nem jött ki semmivel. De tudjátok mit, így már nem is hiányzott annyira (...)

 ---

2. Rationale (Something for Nothing, Prodigal Son)

Ha valaki erre születik, akkor az aztán erre születik. Márpedig a zimbabwei előadó jobb dolgot nem is csinálhatna, mint hogy énekel. Énekel magának, énekel nekünk, így is kifejezve magát. Azzal a jellegzetes bariton hangjával, mint ha csak Drake és Morisseyt hallanánk együtt, összekeverve. Ő is a férfi LEON, akinek a hangját bármikor, bárhol, álmunkból felkeltve is. Fakt: számunkra, húsz tizenhatban a minőségi (soul)pop egyet is jelentett vele. Jöhetne is már az az album, hogy minél többet és többet kapjunk belőle. Fingers crossed (...)

 ---

1. EDEN (Sex, rock+roll, Drugs)

2016-ban nem tudunk úgy listát készíteni, hogy ez a dublini srác ne legyen ott valamilyen formában. Mert, ha a legjobb dalokat vesszük, pipa, ha a legjobb ep-ket, pipa, ha a legjobb videoklipeket, pipa, és ha legjobb férfi előadókat, akkor is pipa. Most ez utóbbiban verte agyon a mezőnyt, vitte el a fődíjat tökre megérdemelten. Ez teljesen az év az ő éve volt, amire már nagyon rászolgált. És na, jobban belegondolva, nélküle üresebb, hiányosabb is lett volna. Akár zeneileg, akár mindenhogyan. Egyszerűen megcsinálta nekünk ezt a húsz tizenhatot (...)