dalok a leállásokhoz. oda az utolsó munkanapokra, amikor már végre vége. bár nehezen, kidrámázva, legyűrve, de csak sikeresen megbirkózva vele. ahogy az ezzel a better-rel is történt. hiszen az első pár másodpercre alapján közel sem tűnt olyannak, ami képes lehet, lesz utána a fejben megmaradni,…

dalok, amiktől pharell elsírja magát. megint. kísért is az alaska, meg az, ami megtörtént már egyszer az énekessel. és bár lehet most nem látjuk az új maggie rogers dal kapcsán az első reakciókat tőle, viszont benne a pakliban, hogy a dog yearst is eléggé szeretheti. azért is, mert a nagyon hangos…

dalokkal, amikkel bárcsak visszamehetnénk. na nem októberre, de mégis sokszor van úgy, érezzük, hogy igen is tekernénk hátra az idő kerekét, repülnénk a múltba, hogy valamit újraéljünk, vagy csak másképp csináljunk, mint ott akkor, ahogy azt tettük meg történt velünk az élet. úgy nagyon zanzásítva…

folkpop így nem szólt még az idén, és talán nem is fog, mint ahogy azt maggie rogers alaskaja teszi. aki valahol a semmiből (mert ki látta jönni, hogy egy diák majd megmutatja, hogy kell ezt) leszállította 2016 egyik legkirályabb dalát. pharell szerint is, akit egyenesen takarékra tett, mikor…

ki ne akarna ilyen vacak időben szétrobbanó gyümölcsöket nézni? naugye. az meg csak a ráadás mellé, az egészben, hogy zenei aláfestésként jól szituált indie pop szól, amire egy rossz szavunk, mitöbb semmi panasz nem lehet. olyan, amilyennek lennie kell. tökre korrekt, egyszerű, de nagyszerű, amit a…