milyen egy igazi rádiókész muzsika? hát tippre ilyen. annak úgy minden előnyével. na meg hátrányával. bár ez utóbbi nem jelentős, sőt szóra sem érdemes, mert akkor minden második pop dalba bele lehetne rúgni, hogy mert az is ikertorony, és kiszámítható, tipikus, blabla. szóval ezen felesleges rugózni, meg amúgy is frekvenciákra született.

remélem meg is találja majd ott a helyét, belakja, és az alig 20 éves énekesnő is folytatja, azt, amit már hat éves kora óta csinál. azaz zenél, zenét készít, előad, énekel. drukk. hiszen a beugró a különböző coverek után igen csak meggyőzőre sikeredett. éles, karcos, erőteljes, míg szárnybontogatásnak se híre, se hamva. a burn this bridge teljesen korrekt, picit iparízű, de nagyon profi munka. amolyan mainstreamebbcucc. néha ilyen is kell. legyen még. a folytatásokba.    

Leave the tears in the past (OH)

I ain't never coming back (NO, NO, NO)