mi lehet jobb az egyszemélyes csajpopnál? hát a két személyes. mint amilyen, a frances rose, akik még az év elején robbantak be a köztudatomba a dangerous című dalukkal. azóta viszont az történt, hogy semmi nem történt a házuk tájékán, so sad. viszont, most sikerült rátalálni egy újabb gyöngyszemre velük kapcsolatban. amolyan élőzés sofar módra, gitártémázgatás, meg az a bizonyos pop. uuuuuuu. bár ne lenne ilyen rövid, elhallgatnám még sokáig. amúgy pedig mindenkire irigy vagyok, aki ott ült, első sorban, utolsó sorban és hallhatta őket.